A Viszály Istennője

A posztnak még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3

Erisz | Ki kicsoda az antik mítoszokban | Kézikönyvtár

Ettől az isteni pár megrémült és elnémult -- de már túl későn, a két füstkígyó összetalálkozott, sűrűsödni kezdett, és kis idő múltán hús-vér istennői formát öltött. Az istenek megkövülten álltak. Valamennyien döbbenten nézték a rosszindulatúan villogó szemű, kígyószájú jövevényt. Hangja a varjú károgásához hasonlított, ahogy e szavakat mondta: -- Örülök, hogy itt lehetek köztetek. Köszönöm, hogy parancsomnak engedelmeskedve megidéztetek. A nevem Erisz, szolgálatotokra. Az olümposziak nem találták hangjukat. Zeusz is csak percek múlva tudott megszólalni. -- Te szítottad köztünk a viszályt, láthatatlanul is? És még azt állítod, szolgánk vagy? Nos, akkor bizonyítsd be -- halld a parancsomat! Takarodj országom közeléből, és addig vissza se térj erre a környékre, amíg valami istenekhez méltó szép ajándékot nem találtál, amivel talán ki tudod engesztelni egyszer jogosan haragvó szívünket! Erisz meglepődött ezen a határozott föllépésen. Hosszú pályafutása során még sosem találkozott ilyennel, ezért -- varietas delectat -- elhatározta, hogy engedelmeskedik.

Arkangyalok és felemelkedett mesterek - Doreen Virtue - Google Könyvek

E-könyv megvásárlása -- 296, 28 CZK Szerezze meg a könyv nyomtatott változatát! Van Stockum Keresés könyvtárban Az összes értékesítő » 0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Doreen Virtue Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek Kiadó: Edesviz. Copyright.

Ez csak egy oldal - A viszály istennője

Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe Péleusz mennyegzőjére készült. A menyasszony, Nérusznak a tengerek királyának leánya, Thetisz istennő. Egykor Zeusz az istenek ura akarta nőül, de volt egy jóslat: olyan fia születik, aki bátorságával, bölcsességével, hatalmával túl tesz apján is. Zeusz így földi halandót választott maga helyett, Péleuszt. Az ünnepségre Erisz istennő kivételével mindenkit meghívtak. Erisz megharagudott, bosszút forralt. Készített egy aranyalmát. Rávéste: "a legszebb istennőnek", és az üneplők asztalára dobta. Hermész, az istenek küldönce meg fogta, csodála, majd kérdé; -kit illet ez a csodás ajándék? Hosszas vita, majd úgy döntenek, válasszon egy halandó. Igy találtak rá Parisz királyfira, a Trója melletti Ida hegyéről. Döntésének bölcsnek és megfontoltnak kellett lennie, mert a saját szerencsélyét, balsorsát tartotta a kezében. Pallasz Athéné kínálta; bölcsesség: Héra; földi hatalom: Aphrodité; a legszebb földi asszonyt, a szerelem boldogságát. Parisznak Aphrodité ajánlata volt a legcsábítóbb.

A viszály görög istennője

  1. Arkangyalok és felemelkedett mesterek - Doreen Virtue - Google Könyvek
  2. Parisz ítélete
  3. A trójai háború kirobbanásának oka, Erisz aranyalmájának története | Page 2 of 3 | Olvasónaplopó
  4. Charmed és mitológia - G-Portál

Kicsit hosszúra nyúlt bevezető után jutunk el a poszt lényegéhez, az almához. Thetisz és Péleusz esküvőjét a bölcs kentaur, Kheirón barlangja előtt tartják. Az eseményre az összes isten és istennő is hivatalos, egyetlen kivétellel. Eriszt ugyanis nem szívesen látják az eseményen. Nem véletlenül, mivel Erisz a viszály és a veszekedés istennője, aki pillanatok alatt tudott balhét teremteni akár emberek, akár istenek között. Árésznek, a háború istenének jó barátja és állandó kísérője. (Ugyanakkor a nem túl jóhírű isten védelmében jegyezzük meg azt is, hogy nem mindig volt rossz, ugyanis ő felelt a gazdaságban támasztott egészséges versenyért is, ami a fejlődést szolgálta. ) Így talán érthető, hogy miért nem hívták meg a lagziba. Erisz azonban mégiscsak egy istennő, sokáig nem maradhatott titokban előtte az esküvő, valamint az, hogy ki akarták hagyni a mulatságból. Ekkor úgy dönt, hogy bosszúból azt teszi, amihez a legjobban ért: viszályt fog szítani. Ehhez pedig a viszály szításának állandó eszközét, az aranyalmát használja.

Ókori görögök: Nagy civilizációk - Google Könyvek

Egy aranyalmát gurít be az esküvőn megjelenő istennők közé, egy felirattal: "A legszebbnek". Piros pont jár annak, aki felfigyel a tényre, miszerint sok-sok-sok évvel később is születik egy teremtés történet, amiben szintén fontos szerepet kap egy alma, és amit egy bizonyos Biblia nevű bestseller örökít meg. Bizony, Ádám, Éva, a kígyó, és az ALMA, ami ott is csak problémát okoz. Erisz úgy látszik nem csak viszályt tudott szítani, hanem a(z isten) nők lelkét is ismerte, a hiúságukra játszott rá. Az istennők természetesen pillanatok alatt összevesznek azon, hogy kit illet az aranyalma, vagyis ki a legszebb. A vita annyira eldurvul, hogy Zeusznak kell rendet tennie, de a vitát ő sem dönti el véglegesen, csak megnevezi azt a három istennőt, aki szerinte méltó lehet az almára: Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité. Hérát azért nevezi meg, mert a felesége és nem mer ujjat húzni vele, Pallasz Athénét azért, mert ő a kedvenc lánya, Aphroditét pedig azért, mert valóban ő legszebb az istennők közül.

Archív Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 16. Thetisz istennő és Peleusz király lakodalmára hivatalos volt valamennyi isten, egyedül Eriszt, a viszály istennőjét szerették volna távol tartani a menyegzőtől. Erisz nagyon megharagudott ezért, és a maga módján állt bosszút. Egy aranyalmát dobott az isteni násznép közé ezzel a felírással: "A legszebbnek". Ki is tört menten a veszekedés, a "viszály". Három istennő is vetélkedett a legszebbnek járó címért: Héra, a családi tűzhely, Athéné, a bölcsesség és Aphrodité, a szerelem istennője. Végül Pariszt, a trójai királyfit kérték fel, hogy döntse el a versenyt. A három istennő meg is jelent a királyfi előtt. Héra családi boldogságot, Athéné bölcsességet, Aphrodité pedig a világ legszebb asszonyának szerelmét ígérte a győzelemért. Parisz a szerelem istennőjét választotta, neki ítélte Erisz almáját. Jutalmul elnyerhette a szépséges Heléne szerelmét. Megszöktette az asszonyt, s emiatt tört ki azután a görög trójai háború, amely kilenc évnyi véres tusa után Trója pusztulását hozta.

xviii-kerületi-rendőrkapitányság